Érdemes megismerni a részleteket!
A 201/2001 kormányrendeletet 2023. január 12-én felváltotta az 5/2023. (I. 12.) kormányrendelet. A rendelet célja a fogyasztók ivóvízhasználat iránti bizalmának növelése. Ez már a fogalommeghatározásnál is látszik, hiszen rendelet kibővült olyan fogalmakkal – a teljesség igénye nélkül – például, mint alapanyag, anyagösszetétel, fogyasztó, forgalmazó, gyermekintézmény, használati melegvíz, ivóvíz ellátási körzet, kockázatértékelés, kockázatkezelés, tűrhető minőségű ivóvíz.
A minőségi követelmények megváltoztak, a régi rendelet kifogásolt minőségű ivóvízről tett említést, az új pedig tűrhető minőségűnek tekinti az ivóvizet, ha az emberi egészségre potenciálisan veszélyt jelentő mikroorganizmust, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot nem tartalmaz, csupán esztétikai kifogásoltságot okozó, indikátor paraméterek mennyisége növekszik meg.
Nem változott az az álláspont, hogy az ivóvíz minősége az épületen belül kell, hogy megfelelő legyen, de ez nem csak a szolgáltatott víz minőségétől függ, hanem a házi vízelosztó rendszer nem megfelelő anyaga, állapota, vagy karbantartási hibája is befolyásoló.
A rendeletben új területként jelenik meg a kockázatértékelés és kockázatkezelés. Az ivóvíz kivételi ponthoz tartozó, korábban már kijelölt vízgyűjtő területre elkészített ivóvíz biztonsági tervet a rendelet szerint ki kell egészíteni veszélyelemzéssel, kockázatértékeléssel, és kockázatkezelési rendszerrel.
A nyers víz monitorozása teljesebb körű lett, a műanyag ipar által használt vegyületek vizsgálatra is kell majd térni 2026 évtől. A monitorozott paraméterek változásáról a hatóságokat tájékoztatni kell.
Az új rendelet nagyobb hangsúlyt fektet az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagokra. Csak és kizárólag olyan termékek, vízkezelő vegyszerek, szűrőanyagok használhatóak, amelyek az Európai Vegyianyag ügynökség által összeállított európai pozitív listán szerepelnek.
Az ivóvíz minőség ellenőrzését eddig is a népegészségügyi szervvel jóváhagyatott ivóvíz vizsgálati program alapján kellett elvégezni, az új rendelet meghatározza, hogy azt legkésőbb minden év január 31-ig nyújtsa be az üzemeltető. A vizsgálatok köre kibővül új fertőtlenítőszer maradék vizsgálatokra, mint a haloecetsavak, klorit, klorát, a műanyaggyártás alapanyagára, mint a biszfenolA. Növekedni fog a zavarosságmérés gyakorisága is. Az emberi egészségre veszélyt jelentő paraméterek, mint az ólom, króm határértékei szigorodtak.
Az ivóvíz szolgáltatónak a vízvizsgálatok során tapasztalt határértékek túllépéséről tájékoztatnia kell a hatóságokon kívül a fogyasztókat is.
